telefon beszélgtés

Bocsánat hogy mostanában nem voltam, csak dolgaim voltak de most hozattam az új részt !

Michael szemszöge*

Este ahogy kiértünk a reptére eléggé idegesé váltam. Bogi nem vette fel a telefont már azon voltam hogy, elmegyek a hozzá és megnézzem hogy egyáltalán él-e én hülye hogy gondolhatok ilyenekre tuti hogy alszik vagy Ninával van meg Barbival azért küldtem neki egy üzenetet amire meg is kaptam a választ. Már megijedtem hogy van valami baja ha lett volna akkor soha de soha nem bocsátottam volna meg magamnak. Felszálltunk a repülőre én külön vonultam a többiektől, és felhívom Bogit hát hát ha akar velem beszélni. Párcsörgésrután felvette.
-Halló?szólalt meg avval az édes hangjával rögtön elmosolyogtam.
-Szia itt Michael tudtommal emlékszel rám ugye? mondtam neki.
-Ja várjunk milyen Michael?Az a srác a suliból őt nagyon bírom.mondta tudtam hogy csak húzni akarja a az agyamat de soha nem sikerül neki.
-Hát biztos jó fej és biztos hogy szeret téged?
-Én nem mondtam egy szóval se ilyet de biztos hogy szeret mert én is szeretem azt hiszem?
-Hogy hogy nem bízol benne?
-De és meg vagyok tőle örülve csak itt hagyott egy kicsi időre ettől eléggé szomorú vagyok hogy itt hagyott,de ha vissza jön akkor soha de soha nem fogom el engedni.
-Ettől én is elszomorodtam egy kicsit, jó nem nagyon de nagyon is. mondtam.-Nagyon hiányzol.mondtam de ez már nagyon halk volt, és csak annyit hallottam hogy megint elkezded sírni én őszintén nem szeretem ha sír attól én is szomorú leszek.
-Te is nagyon hiányzol pedig csak pár órája mentél el és már most rohadt hiányzol a ház olyan üres és csendes hogy nem vagy itt és a szobámba se merek bemenni mert ott is csak a csend és az üresség.mondta mért kell mindent elrontanom ? hogy lehetek ilyen ügyes hogy össze töröm a szívét így is össze van törve neki de még én is, rárakok egy lapáttal.
-Sajnálom itt is olyan rossz hogy nem vagy itt.mondtam halkan.
-Én sajnálom hogy ilyen szerencsétlen vagyok hogy mindent a fejedre zúdítok.mondta.
-Nem zúdítottál semmit se a fejemre , csak egyedül érzed magad és én is főleg hogy nem vagy itt addig nem is tudtam mi az a igazi szerelem és hiány amíg te meg nem tanítottad velem hogy mi az a igazi fájdalom és szeretett köszönöm .mondtam és éreztem az arcomon egy könnycseppet és utána csak annyit vettem észre hogy nem beszél senki vagyis a telefonból meg szakadt a vétel vagy csak letette.
-Michael!!!!hallottam hogy jön Calum.
-Mich!!!ez már Ash volt én meg mindig nem szólaltam meg.
-Haver hol vagy?mondta Luke de fura volt, mert Lukenak tetszik Bogi de fél elmondani és inkább velem van Bogi mint vele igaz hogy velem jár Bogi és szeret engem meg én is őt de nagyon de nem tudom amikor Lukera néz akkor valami mást láttok Bogin nem azt aki jó csak haver vagy tudod?nem olyan nézzésel nézz rá mint aki fülig belé van zúgva.És az zavar hogy rám nem úgy nézz de lehet hogy csak tévedek ebbe soha nem voltam jó.
-Mi van ha ki ugrott?mondta Ash.
-Azt hallottuk volna úgyhogy tuti hogy nem Mich gyere elő ez már rohadtul nem vicces.mondta Calum.
-Szerintem az volt.szólaltam fel és oda lépve hozzájuk.
-Nem igazán tudod mennyire aggódtunk érted.mondta Ash olyan nőies hangon amitől kirázott de nevettem tőle. Ash és Luke vissza mentek én is indultam volna ha nem fog meg Calum.
-Minden oké?kérdezte én meg elmondtam neki mindent valahogy ő is így érez ami eléggé fura mert mindannyióknak hiányzik valaki Calumnek Nina meg a családja Ashnek Barbi és a családja meg a kutyája Luke csak annyit mondod hogy csak a családja de tuti hogy neki is hiányzik Bogi nekem meg csak is Bogi hiányzik. Én a családomat mar úgy páréve nem is láttam de nem nagyon zavar. Olyan éjfélkörül elaludtunk a repülőn ezért jó ha magán gépel vagy akkor nem szól rád senki se semmi az álmomba Bogi ott volt nevetett nem olyan nevetés hogy megjátszom magam nem boldog volt, és előttem futott utána annyit láttam hogy, el tűnt utána felbukkant de akkor már nem az én kezembe volt hanem Lukenak előttem megcsókolta megölelte rossz volt nézni pedig tudom hogy nem igaz csak egy álom egy rém álom.