egy nap amikor a báttyám is itthon volt

Este nagyon jól éreztem magam főleg úgy hogy nem kellett semmin se aggódni. Michael este nem is engedte hogy sírjak, mert amikor eszembe jutott a balesett akkor a szemem bekönyezet Michael akkor mondot pont jó vicceket amitől elis felejtetem hogy min kéne sírnom. De még mindig annyira bántott a dolog hogy nem mondthatam el a hugomnak mert akkor tottál össze esne vagy még rosszab nem tudom se hogy se jó. Amikor reggel lementem reggelit csinálni akkor eszembe jutott az este és  elmosolyodtam rajta mivel tudtam hogy a hugom mit eszik reggel így csináltam neki rántotátt amit szokott enni és talán ma elmondom neki. Hallottam hogy valaki jön le a lépcsőn ezért jobban siettem. A húgom volt és úgy láttam nem volt valami jó kedve.
-Joreggelt! Hogy aludtál? Kérdeztem boldogan.
-Joreggelt! Eléggé rosszul és mond anyáék hívtak?kérdezte a húgom.
-Nem nem hívtak mért?
-Ja mert azt vártam egész este de ez fura hogy nem hívtak ilyen kor már rég felhívtak volna minket felhívom inkább.mondta a hugom és eszembe jutott hogy oda adták még tegnap a mentősök a telefonjukat vagyis az anyáét és az apáét és pont a zsebembe volt. A hugom észre vette hogy zörög a telefon.
-Hugi meg tudom magyarázni.
-Azt hogy hazudtál nekem én azt hittem elmondasz nekem mindent jo most azonal mond el hogy holvannak.
-Meg.........haltak.mondtam hallkan de a hugom hallotta hogy mit mondok és egyszere volt hogy sírt és mérges volt és meg is értem szörnyű dologot csináltam mert elkellett volna neki mondani de nem tudtam hogy.
-Mikor?kérdezte de akkor már pottyogtak a könyei.
-Akkor amikor elmentem Michael amikor futottunk   amikor már oda értünk hozzájuk akkor már túl késő volt sajnálom.mondtam hallkan.
-Én is.mondta és oda jött és megölelt és úgy sírt ahogy még soha nem láttam a hugomat igy kiborulni 13 éves és még így soha nem sírt de komolyan.
-Kérsz reggelit?kérdeztem erősnek tűni de nem megy sokszor.
-Mi a reggeli?
-Rántotta.mondtam és hallottam hogy valaki jön le a lépcsőm Michael volt.
-Jól vagy törpe?kérdezte a hugomtól a hugom meg jobban elkezdett sírni Michael meg ölelte és próbálta meg vígasztalni de nem nagyon ment.
Michael oda jött hozzám is és megölelt és a nyakamba adott egy puszit amitől kirázott a hideg de jol esett. Utána hallottam hogy a kapunk becsapódik. A báttyánk jött mert ő neki elmondtam.
-Sziaztok.köszöntés kérdőn nézett rám és Michaelre ami nem zavart mert meg szoktam.
-Szia.mondtam Michael bemutattkozot a báttyámnak jol beszélgettek utána oda ment a hugomhoz vele nagyon sokkatt beszélgetett és nevetek ha jól láttam.
-Kész a reggeli.kiabáltam oda hozzájuk és oda rohantak az asztalhoz és 10 perc-se kellett de elfogyott a  reggeli. Én elmosolyodtam rajtuk. És jó volt láttni hogy tele van az asztal.
-Nagyon jól meg csinálta.mondták.
-Örülök hogy tetszet nektek.és amikor meg ették akkor lepakoltam az asztalról. Elmosogatam utána oda ültem melléjük és sokkat beszélgetünk nevetünk de amikor szóba jött anya vagy apa akkor mindenki hallgatott vacsarora giroszt csináltam neki az is el fogyott a báttyám is itt aludt nálunk.